Interjú

Sziasztok! Most ez egy kicsit másabb bejegyzés lesz, mivel az elmúlt néhány napban a kedvenc blog írónőjével egyeztettem, és készítettem egy kis kérdez-felelek szerűséget. :) Nagyon szeretem a történeteit, és ha Ő nincs, és nem ír ilyen szuper sztorikat, akkor én se vágok bele a sajátomba. Rengeteg erőt tudott adni a mindennapjaimhoz, hogy amikor hazaértem, és bekapcsoltam a laptopot, bedugtam a fülesem és olvastam a részeket. Számomra sokat jelentett szinte az összes, mert ahányszor csak úgy éreztem, hogy minden rossz körülöttem, ez jó volt. Kukkantsatok be a blogra és iratkozzatok fel, mert megéri :) De, nézzük is a kérdéseket :) 

Mióta vagy Directioner?

Ez nehéz kérdés, ugyanis már nagyon régóta, szóval pontos időt nem nagyon tudok mondani mivel már olyan távolinak tűnik.. Viszont ha mégis konkrét választ kellene adnom, akkor talán a What Makes You Beautiful megjelenésétől. Úgyhogy körülbelül olyan négy éve.

 

Mi adja az új részek megírásához az ihletet? 

 

Minden. Egy dalszöveg, egy álom, filmből egy jelenet, egy klip. Egyszóval mindenből tudok ihletet meríteni. Mégis akkor jönnek a legjobb ihletek mikor épp alszom. Rengeteg történetemet megálmodtam. Szóval ha véletlenül nem tudok miről írni, akkor mindig lefekszem és tuti, hogy úgy kelek fel, hogy tudom miről akarok írni.

Tervezel-e a jövőben is az írással foglalkozni? 

Hmm, gondolkoztam már rajta. De úgy vagyok vele, hogy nem hiszem azt, hogy valaki felfigyelne rám. Fanfiction kívül nem nagyon tudok mást írni. Pont ezért nem is gondolkozom azon, hogy komolyabban kellene foglalkoznom vele.

Liam a kedvenced a bandából, miért pont Ő? Mióta? És hogy lett Ő a fav?

Igen, tudom most azt várjátok, hogy azt fogom írni, hogy azóta Ő a kedvenc mióta szeretem a bandát. Tévedés! Először Louis fan voltam, sőt Liam nevét kevertem Louiséval. Sőt kezdetben nem is érdekelt más csak Louis. Aztán meghallgattam az egész albumokat és jött a Steal My Heart. Szerelmes lettem Liam hangjába. Rákerestem youtubeon és megnéztem egy csomó vicces videót csak róla. Ha azt vesszük kemény három éve Liam fan vagyok. És, hogy miért pont Ő? Mert akkoriban szegénykém annyira el volt nyomva. Alig volt róla írva történet. Mindenhol Ő volt az utolsó. Én pedig megsajnáltam a kis cuki pofiját. Elkeztem egy történetet írni róla. És minél jobban megszerettem.  Most pedig már ott tartok, hogy a csuklómra rátetováltattam a nevét is, hogy soha ne felejtsem el mennyire szerettem (mondjuk a tetkó bővülni fog az összes fiú nevével, de ez csak az után ha megint láttam őket élőben. ) 

Melyik daluk fogott meg a legjobban a Four-ról? Miért?

Hű, ez megint nehéz kérdés. Most írhatnám azt, hogy No Control, de nem akarom, hogy perverznek higgyetek (már ha értitek a dal szövegét.) Viszont ha nem érteném a szöveget akkor is ezt mondanám, ugyanis köztudott tény, hogy Louis írta és szinte egész dalban az Ő hangját lehet hallani a legjobban. Én pedig megőrül a hangjától, mivel annyira tökéletes.  Viszont ha komolyra fordítanám a szót, akkor pedig az Act My Age-t mondanám, mivel azt meg azért imádom mivel mind az öten egyszerre énekelnek az egész dalban, és ez már magában magával ragadó.

Érezted-e már úgy, hogy fel akarod adni? Ha igen, akkor miért, és mi segített abban, hogy folytasd? 

Mit akartam feladni? Az életemet? Őszintén, amióta directioner vagyok, mindig a fiúk segítettek mindenben. Mikor szomorú vagyok, meg kell hallgatnom egy zenéjüket, vagy meg kell néznem egy klipjüket, és máris jobb kedvem van.

Napi szinten mennyit foglalkozol az írással? 

Régebben napi szinten írtam, és ez elvett olyan egy- két órát az életemből. De most már ez a helyzet változott, úgy ahogy az olvasóim és a blogspot is. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy nem éri meg naponta írnom, mivel kevesen ülnek le és olvassák el napi szinten a fejezeteimet. Így mostanában hetente olyan három alkalommal ülök le és írok.

Ha negatív kommenteket kapsz, hogyan reagálsz? 

Eleinte nagyon megviselt. Sőt állandóan javítani próbáltam, de most már kifejezetten nem zavar, ugyanis tudom, hogy mindenkinek más a véleménye, én pedig nem tudok mindenkinek a kedvére tenni. Ha valaki szereti az írásaimat, akkor az úgyis olvasni fogja. Ha pedig nem, akkor nem. Senkit nem kényszerítek arra, hogy olvassa a blogom. Persze ha kulturált ember módja leírja valaki a nem tetszését azt természetesen megfogadom és javítom. De mikor paraszt módjára, szó szerint szarnak nevezi a fejezeteimet amikkel én órák hosszat dolgozok, akkor nem érdekel, hogy kit sértek meg.

Mit szól a családod a Directionerségedhez?

Őrületbe kergetem őket ezzel már. De határozottan mondhatom, hogy az évek alatt már megszokták. Meg amúgy is már felnőtt vagyok, szóval nem tudnak velem mit csinálni. Szerencsére kitalálták az ajtókat így mikor kisebb fangirl rohamot kapok akkor szépen becsukják rám az ajtót és amíg nem megy át rajtam a hiszti roham, addig nem szólnak hozzám. 

Voltál már koncerten? Ha igen, milyen volt?

Igen voltam még hozzá még 2013- ban Londonban a Take Me Home turnén. Őszintén ezt az érzést lehetetlen leírni. Ezt át kell érezni, mivel egyszerűen annyira fantasztikus, mikor ott állnak előtted és neked éneklik a kedvenc dalaikat. Velük énekelsz, sírsz, kiabálsz...ráadásul egy csomó másik directionerrel ismerkedsz meg, akikkel ha szerencséd van azóta is tudok tartani a kapcsolatot. Az a bizonyos nap életem legszebb napja volt, soha nem fogom elfelejteni, és szerencsére erről az a pár lány is gondoskodik akikkel ott ismerkedtem meg az arénába miközben együtt várakoztunk, és sírtunk. Mert én sírtam. Ugyanis a directionerek a testvéreim. Ha tehetném az összes koncertjük elmennék, sőt alig várom a júniust ugyanis akkor ismét egy levegőt fogok szívni a fiúkkal Bécsben.

Szóval Csajszik, remélem tetszett, és bekukkantotok ide: http://babyyoustolemyheart1d.blogspot.sk/ és ti is úgy fogjátok szeretni a blogot, ahogyan én. Vigyázzatok magatokra, és olvassatok :) Puszii <3

 

1