22. rész No Control

Könnyekkel a szememben öleltem át a mellettem guggoló Harryt. Láttam, hogy az Ő szemében is csillog valami, de persze Ő túl macsó ahhoz, hogy bevallja, mindjárt elbőgi magát, örömében, vagy bánatában. Vajon, Ő mire gondolt? Ő is azt érezte, hogy egy hatalmas forró vulkán épp kiakar törni örömében? Vagy esetleg keserves, szúró, késszerű érzés? 

Bennem kétes érzések léptek fel. Rossz volt hazudni, és kicsit fáj a szívem, mert 17 éves vagyok. 17 éves gyerek. Egy gyerek, akinek 9 hónap múlva anyának kell lennie. Felkel nőnöm. Nem lehetek az, aki vidáman rohangál a kertben, hintázik, nyalókát szopogat, viháncol. Érettnek, bölcsnek, felelősségteljesnek kell lennem.

Viszont, boldog is voltam. Hisz, itt hordom a szívem alatt a kicsi babám, és bár ez elég közhelyesen hangzik, mégis jó belegondolni ebbe. Pár hónap, és már a karjaimban tarthatom. Mosolyogva, könnyes szemekkel pillanthatok majd le, a minden bizonnyal leginkább rám hasonlító virágomra. Persze, valamelyik idióta az apja, de ki tudja? Lehet, hogy addigra megunnak, és elmehetek...

-Minden hónap 2. szerdáján lesz a vizsgálat, amire kötelezően be kell járnia, illetve ultrahang. Ha lehet még annyi kérésem, akkor csak annyi, hogy a születési anyakönyvet hozza be nekem januárba kedvesem. Kellemes ünnepeket! – tessékelt ki minket.

Mosolyogva néztem Harryre. Az arca derűs volt. Gödröcskéi megvillantak. Zöld írisze ragyogott. Haja kesze-kuszán állt, mintha csak most kelt volna fel. Fekete csőfarmere feszült rajta, és még az az ocsmány barna bakancs is jól mutatott lábán. Inge szokásosan ki volt gombolva. Sokáig legeltettem rajta a szemem. Átvetette erős karját vállam fölött, és magához húzva nyomott egy puszit a fejemre. A baba képét túrtam elő zsebemből, s mosolyogva nyomtam a kezébe. Csak nézte, de egy szót se szólt. A pici kb. mint egy kis dióbél. De… a MI dióbelünk. (hm, micsoda aranyos hasonlat… hahaha)

A kocsikhoz érve először Louis autóját kezdtem el csapdosni. Harry megtámaszkodott a Range mellett, és nézte, ahogy Louis nyakába ugrok. Louis és Liam is boldog volt. (Ők egy autóban utaztak, nem meg lepő. Aki ellenem van, az tartson is össze… pff) Leeyoo okoskodott egy kört arról, hogy mostantól másképp kell öltöznöm, mert mindig kivan a vesém, és az a legrosszabb… blabal. Nevetve megráztam a fejem, és elbúcsúztam tőlük, és a másik kosi felé vettem az irányt.

A Range ablakai is be voltak sötétítve, így nem láttam Zayn és Niall arcát. Harry kinyitotta nekem a középső rész ajtaját, és a kezemet fogva beültetett a hatalmas kocsiba. Nem tudom, mióta lehet meg neki a jármű, de még mindig új illata van, keveredve a parfümének illatával. Mélyet szippantottam a levegőbe és lehunytam egy fél másodpercre a szemem, mert tudtam, hogy Ziall letámad egy percen belül.

Bejelentettem, hogy terhes vagyok, és a képet is odaadtam nekik. Azt hittem, hogy majd Niall elszakítja, de olyan szinten vigyázott a kis fotóra, mint a frissen kisült palacsintáira. Komolyan mondom, nem láttam még embert úgy óvni 8 szelet palacsintát, mint Niall. És az a tempó amibe megeszi… felér egy pumával. Leönti egy rakás cuccal, aztán egybe benyom, kb. 3-4 szeletet. De hogy kalandoztak el ennyire a gondolataim? Bakker…

-Tessék? – néztem Zaynre, aki valamit kérdezett már többször is. A három fiú felnevetett, és pedig zavarodottan néztem a barna fiúra.

-Azt mondtam, hogy 8 hónapig még lehet egy kis játék… - nevetett tovább, mire nekem leesett.

-Ki mondta, hogy lesz is? Én biztos, hogy nem hagyom magam! – dörmögtem az orrom alatt. Zayn közel húzott magához és megpuszilta a homlokom.

-Nehogy megsértődj! Nem beszélek komolyan… vagy mégis? – kérdezte, szerintem magától. A szememet forgatva helyezkedtem el ismét, és az ablakon kifelé bámulva hagytam, hogy ismét elkalandozzanak a gondolataim.

***

Idegesen rohangáltam fel-alá a házban, szobáról szobára. A fiúk nyugodtan nyomkodták a kütyüjüket, miközben én ideg bajt kaptam. Találkozás a családokkal. Ki ne rezelne ettől teljesen be? Hisz, vagy megkedvelnek, vagy nem… és lehet, soha többet nem is látjuk egymást, de akkor legalább szép emlékük legyen rólam…

Befeszültem, mert nem akart a göndör hajam kiegyenesedni, ezért elvisítottam magam és mindenkinek kiosztottam egy rakás feladatot. Zayn és Louis terítettek a hatalmas ebédlőben. Niall és Harry a konyhában felügyelték a sok-sok kaját, amit „összedobtam”. Aha. Az nagy összedobás volt. Kb. délben értünk haza az orvostól. Eldöntöttem, hogy vacsorát fogok főzni és főztem is. A menü természetesen Niall segítségével készült el, ezért úgy voltam vele, nyugodtan kevergesse az ételeket Harry társaságában, miközben én Liam társaságában a fát díszítem, illetve kiakasztom a többi giccses dekorációt.

Bő másfél óra alatt ismét káosz alakult ki. Liam kint rakta fel az égősorokat, miközben én karácsonyi zenékre (és főleg George Michael albumokra, amiket a legeldugottabb cd-k közt találtam) bent settenkedtem és pakoltam a tömérdek mennyiségű – pár bontatlan, címkével ellátott – díszt. Azonban Louis és Zayn végeztek a takarítással. A takarítás alatt azt értettem, hogy porszívózzanak fel, illetve rakják ki az étkészletet, erre a két tökfilkó az asztalra rakta a székeket, a szekrényeket elmozdította és padlóápolót nyomott a parketta néhány területére. 

-Mi a fasz? – sikítottam fel, ahogy beléptem a szobába. Lesokkolva néztem hol Louisra, hol Zaynre.

-Nem kell megköszönni, tudjuk, hogy tökéletes munkát végeztünk! – dicsérte magukat Louis, én pedig akkor vettem észre, hogy a függönyt dobálták a padlóápoló szarra, hogy eltudják kenni, vagy valami olyasmi.

-Idióták! – förmedtem rájuk idegesen. – csak kikelet volna porszívóznotok, és lerakni az étkészletet! Mi a faszomat csináltatok a kurva függönnyel? És mi a pöcsért kentetek viaszos szart a földre? Kb. 2 óra és jönnek a családtagjaitok! Hova a picsába ültessük le Őket enni? – visítottam, mint egy kismalac, mire a másik 2 átjött a konyhából az ebédlőbe.

-Mi történt? Azz miért ordítozol, és miért beszélsz ilyen csúnyán? Utálom, ha valaki káromkodik, főleg ha egy ilyen szép lány, mint te. – lépett mellém Harry, és csábosan pillantott rám. Niall hangosan felvihogott a látványtól.

-Mindent visszacsinálunk, csak nem lesz függöny. Ennyi! Zayn, hozd a felmosót! Majd szellőztetek, és úgy hamarabb megszárad, vagy odafagy… mindegy. – legyintett Louis és elkezdtek pakolni. Égett szagot éreztem meg, és ismét sikítozva futottam a konyhába. A látványtól majdnem szívrohamot kaptam. 

A másik 2 idióta a gáztűzhelyre rakta a rongyot, amivel a sütőből szedem ki a kaját, és megégett. Hál’ égnek a kajának nem lett baja. Feleszméltem és sikítottam Harrynek és Niallnek, hogy azonnal oltsák el a tüzet. Niall káromkodva sikeresen eloltotta az anyagot, és szellőztetni kezdett. Kifújtam a levegőt és felvettem a kabátom. Mindenki gyanakodva nézett rám, én pedig mosolyogva kimentem. 

-Segítsek? – álltam meg Liam mellett. A szökés ötlete már bennem bujkált, de 2 dolog miatt nem tehetem meg. 1. terhes vagyok, és nincs hova mennem, mert nem tudom London melyik részén vagyok, és haza pedig nem fogok menni, mert nincs pénzem…meg amúgy is. 2. szeretem, vagyis kedvelem a fiúkat… vagyis… ááá bonyolult.

-Nem. Köszi, hogy kijöttél hozzám. Utálok egyedül lenni… - nézett le rám a létráról. – Hallom bent ment a balhé, és az előbb 3 ablak is kinyílt. Mi történt? – kérdezte mosolyogva, mire én elmeséltem neki az egészet. A konyhától az ebédlőig. Nevetve lejött a magasból és magához húzva nyomott egy hatalmas puszit a homlokomra. Nem mert megcsókolni. Tuti, hogy tudja, hogy haragszom rá. – Akkor, csak én vagyok normális?

-Persze… - forgattam meg a szemem. Bementünk a meleg házba én pedig újra felfedezőútra indultam. 

Az étkező kezdett alakulni. A padló félig meg is volt száradva. A bútorok a helyükön voltak. Az asztalról már csak az evőeszközök és a poharak hiányoztak. Zouis tökéletes mintájú tányért választott. Elégedetten néztem körbe, majd az italos pulthoz lépve beraktam 3 üveg bort, és néhány üdítőt az italos hűtőbe.

A konyhában is minden rendben volt. Harry és Niall almát majszolgattak. Nem számítottak arra hogy belépek, és kicsit megijedve kapták felém a fejüket. Nevetve közelebb mentem, és vettem én is egy almát. Kivettem a sütőből a krumplit, és beraktam a pulykát. Megkavartam a levest és felraktam pirulni pár szem mogyorót, amit Niallre bíztam. A sütihez már csak a pink krém kellett, ami a tetejét díszíti. Harryre bíztam az elkészítését, mivel Ő állítólag pék volt, tehát tudja kell, hogyan készül a máz. Bólintottak és én távoztam is.

Idő közben Louis és Liam a nappaliban is felporszívózott. Zayn cigiszünetet tartott, ezért ismét kimentem. A ház mellett állt. Bőrkabátja megfeszült izmain. Fekete nadrágja kicsit bő volt rajta, de pont tökéletesen. A füstöt felfelé fújta. Cry Baby hajának tincse a szemébe lógott. Borostája csillogott, mint 2 barna szeme. Közelebb léptem mellé, és kezét átvetettem vállamon. Átöleltem derekát, és mélyen magamba szívtam parfümje illatát. Kb. 10-12 centivel magasabb nálam, így ahogy lenézett rám, majd’ megsemmisültem. Szemei olyan szépen néztek rám. A mézes árnyalat ragyogott a csillagok fényében. Egyszerűen csodálatos volt. A hasam mákszem méretűre zsugorodott a látványtól. Melegem is lett, mégis vacogtam. A belső istennőm megakart fulladni. Alig kaptam levegőt. Hogy csinálja ezt?

-Szeretlek Sugi! – dobta el a cigijét a fűbe. Nevetve megráztam a fejem és még jobban magamhoz szorítottam. Ő is átölelt. Karjaiban szeretettnek éreztem magam, és ennél nem is kellett több. Mandala tetkóval díszített kezével finoman felemelte állam, és megcsókolt. Ekkor semmisültem meg teljesen. A világ forgott velem.

-Zavarok? – jött a rekedtes, ideges hang a hátam mögül. Harold.

-Kicsit. – felelte mosolyogva Zayn. – Mesélj, mi újság?

-Mennyünk fürödni, és készülődni. Minden rendben. Niall a mogyorót kiszedte egy tálba, én pedig a hűtőbe raktam a sütit. Megcsináltam. – felelte lazán. Bólintottam és beslisszoltam. Zayn is és Harry is elkerekedett szemmel nézett rám.

Felmentem a lépcsőn. Már mindenki a szobájában volt, és fürdött, ráhangolódott a mai estére. Kikaptam a szekrényből a törülközőm és megrohamoztam Harry fürdőjét. Megengedtem a zuhanyzót, és hagytam, hogy a forró víz átjárja testem. A tusfürdő viszont nem mosta le rólam a kételyt. Harry, Niall és Zayn… bakker, miért szeretem én Őket? Hisz, utálnom kéne mind az ötöt…

Harry lépett be mellém. Meztelenül. Felvisítottam és még a tusfürdőt is elejtettem. Nevetve felvette a kabin aljából. Ekkor jutott eszembe, hogy mi a francért 2 személyes ez a zuhanyzócucc. Harry ahogy felállt, végigpuszilta combom, és hasam. Beleborzongtam ajkai érintésébe, de nem mutattam érzelmet, csak mereven álltam. Egyre feljebb haladt. Már nyakamat kezdte szívogatni és csókolgatni. Kezem automatikusan vezettem hajába. Elvesztettem az irányítást önmagam fölött. Hagytam, hogy a vágyaim győzzenek, és ne az agyam.

Megmarkolta fenekem, olyan gyengén, hogy szinte meg sem éreztem. Ölébe ugrottam. A kabin hátuljának nyomott. Mellkasaink közé még egy tű sem fért volna be. Egyik kezével tartott. Másikkal az oldalamon futtatta végig a kezét. Kapcsolt az agyam és kicsit meglöktem.

-Tudom… hogy akarod! Ne játszd meg magad! – suttogta a fülembe, s ajkait az enyémre nyomta.

Bejutásért könyörgött, melyet csak úgy kapott meg, hogy belecsípett a fenekembe, s ajkaim kettényíltak. A győztesek mosolyával az arcán csókolt vadul. Lábaimmal szorosan öleltem csípőjét.

Kezemmel meghúztam nedves haját. Éreztem, hogy lábai remegnek a vágytól. Egyik kezével nagy nehezen megtalálta büszkeségét, és belém vezette. Vagy a víz miatt, vagy mert már kész voltam neki, de nem fájt semmi. Lassan lökött, mégis szenvedélyesen. Nyögéseink beterítették a kabint. Harry elkezdett valamit nyomkodni, és elindult a zene. Talán a Lolly volt… nem tudom.

A zene dübörgése átjárta minden porcikám. Egyre többet nyögtem, mely Harryt is arra késztette. Éreztem a meleget hasam aljában, és teli torokból kiáltottam Harry nevét, mely kiváltotta belőle a férfias nyögést.

Lábaim ismét a kabin alján voltak, tehát lerakott, de kezével még fogott. Nagy nehezen megtaláltam az egyensúlyom, így már saját erőmből is tudtam állni. Harry megborzolta haját, majd folytattuk a fürdést, sok-sok csók kíséretében.

A gőzölgő kabinból kilépve magamra tekertem a törülközőt és felvettem a fürdőköpenyem. A szobába kilépve lesokkoltam. Harry anyukája, apukája, egy kislány, egy lány és egy másik hölgy látványa fogadott. Még jobban szorítottam a köpenyt. A szőke lány felnevetett, és mosolyogva megölelt. Elkerekedett szemmel néztem rá. Harry derekán törülközővel lépett ki. Meglátta a családját, és visszarántott a fürdőbe. Nesze neked karácsony!