31. rész Játszanunk kell

-Őszintén! Mi a baj? Mindig, olyan kis bánatos vagy, és ez nagyon aggaszt. Szeretlek, és csak neked akarok jót! Na, Azz! Gyere már ki a takaró alól! Láttalak már mindenhogy, meztelenül, smink nélkül, élvezve az erotikus tetteimet… - simogatta a lábam Harry. Az ideg átjárta minden porcikám. Ha tehettem volna, mindenkit felpofoztam volna, aki az utamba állta. – Azealia légy szíves, legalább az elragadó mosolyodat mutasd meg…

-Zayn hol van? – dugtam ki résnyire a fejem. – Elmehetek vele boxolni?

-Egy feltétellel! – vette kezébe az enyémet. – Miután végeztetek, elmondod, mi a bajod. Értem?

-Érted! – nyomtam egy puszit az arcára, és már ki is pattantam az ágyból. 

A szekrényemhez mentem és kiválasztottam egy laza, sportolós cicanadrág-bő pulcsi kombót. A sportcipőmbe bújtattam a lábam, és rohantam le a lépcsőn. A nappaliban a szokásos látvány fogadott. Niall pattogatott kukoricát majszolgatott. Liam olvasott. Louis a lábujjkörmét (?) vágta. Zayn sehol. Egy szót se szóltam, kimentem az udvarra.

Meglehetősen hideg szél fújt. A levelek táncot jártak a földön. A faágak hajladoztak, és az ég is meglehetősen szürke volt. A rózsabokrok mögötti sétálójárdán ott állt, falnak támasztott lábbal. Haja Cry Baby stílusban volt bezselézve. Egyszerű, fekete motoros bőrdzsekit viselt szintén fekete csőnadrággal és tornacipővel. A cigaretta füst merészen terjedt szét előtte a hűs levegőben. Borostája még lazábbá, és menőbbé tette az így is szívdöglesztő látványt. Hatalmas barna szeme felragyogott, ahogy megpillantott. Földre ejtette a cigarettáját. Lábával eltaposta és megindult felém.

Kesze-kusza gondolatok övezték be az agyamat. Ahogy fölém tornyosult elfelejtettem, miért is kerestem meg őt. Félénk mosoly jelent meg arcán. Lekapta a kabátot és a hátamra terítette. Az illat azonnal elbódított. Fűszeres, ciprusos parfüm, lágy cigi szaggal keveredve. Melegség járta át testem. Eddig fel se tűnt, hogy fázok.

Átölelte a derekam, megszüntetve a köztünk lévő távolságot. Menetelni kezdett a járda felé, vonszolva maga után. Nem tudtam megszólalni, annyira gyorsan történt minden. Ő se mondott semmit, csak ment és ment.

A ház mögé érkeztünk. Még nem is voltam itt. Rengeteg növény, virág és ha jól láttam eperbokor pihent a földön. Olyan volt, mint egy mesebeli világ. Természetesen, ha majd jön a jó idő, sokkal szebb lesz, de most se volt csúnya.

Leültünk a kert végén felállított hintaágyra. Mellkasára hajtottam a fejem és magamhoz öleltem. Láttam magam előtt, ahogy a jövendőbeli gyermekem – legyen fiú, vagy lány – majd itt teszi meg az első lépéseit. Játszik a sárban. Futkározik, vagy esetleg biciklizik. 

-Gondoltam, hogy tetszeni fog. – kuncogott Zayn. Mellkasa remegett a hidegtől, de nem szólt egy szót se ez ügyben. – Minden rendben? Harry mondta, hogy valami baj van… Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz. – puszilta meg a homlokom.

-Minden a legnagyobb rendben. Nincs kedved elvinni boxolni? – emeltem fel a fejem a forró mellkasáról.

-De. Mennyünk. Szedjük össze magunkat és elviszlek. – kacsintott, s már fel is rántott magával. 

Pár perc alatt összeszedtünk minden vackunkat és már indultunk is. A sétálás most nagyon jól esett, főleg így, kéz a kézben. Csendesek voltunk, ám a szótlanságunk nem zavaró volt, inkább kellemes. Sokszor éreztem magamon Zayn égető tekintetét, vagy aggodalmát. Párszor nyitotta a száját, de nem szólt semmit. Csak nézett.

Az edzőteremben szinte egy lélek se volt. Csak egy 20as éveiben járó, kivarrt, vörös csaj álldogált a kassza mögött. Haja féloldalt fel volt nyírva. Merész orrpiercing ágaskodott ki orrából. Sminkje fekete volt és vad, akárcsak Ő. Még a fekete felső sem takarta el tökéletes alakját. Irigylésre méltó lány volt. 

-Sziasztok! – köszönt nekünk, miközben a rágóját csattogtatta. – Mi újság Zayn? Ki ez a szöszi? – biccentett a fejével felém. – Mintha nemrég Őt mutatta volna az MTV. – bambult bele az újságjába.

-Szia, Karen. Jöttünk egy kicsit boxolgatni. Őt itt Azealia. Azz, Ő itt Karen. – elrebegtem egy „hellót”. A csaj mosolyogva kijött és megölelgetett. – Jóba lesztek. Azz egy igazi belevaló csaj. – simogatta a vállam. Az arcom azonnal vörösre váltott.

-Azt elhiszem. – kacsintott. – Gyertek. Kinyitom a termet. Ha kell valami, szóljatok nyugodtan. És Zayn, kérlek, kint cigizz, ne bent, mert nem fogok megint új boxzsákot venni. – lökte meg a vállát, Zayn pedig homlokon puszilta. Féltékenység öntötte el a testem. 

A terem kinyílt. A falakon mindenféle grafiti, dalszöveg, illetve fénykép díszelgett. Félhomály volt. A szemem gyorsan hozzászokott, így tökéletesen láthattam Karent a fiúkkal lefotózva. Odalépett az egyik Harrys képéhez és letépte a falról. Ha jól láttam csókolóztak.

Felkapcsolódott a villany. A lány kiment. Beálltam a fekete boxzsákhoz és ütlegelni kezdtem. Hallottam, hogy Zayn festegetni kezdi a falat. Gondoltam, hogy Ő csinálta ezt a szuper dizájnt. Miután már vagy 100x megütöttem a zsákot, odajött és hátulról kezdett irányítani engem. Nem szólt semmit. Néha dörmögött, vagy nevetett a bénaságomon. A szívem kalapált.

„El se tudod képzelni, mennyire féltékeny vagyok! Irritál, hogy mind a 4 fiúval cuki, meg kedves vagy, rám meg rosszallóan tekintesz. A nagy mókamester énemet nem kedveled. Ha Harry bunkózik és rosszfiúskodik bedőlsz az ágyába, ha én csinálom meg kiakadsz és beburkolózol. Nem szóltam senkinek a múltkori kis ügyedről. Soha nem akartalak bántani, de te valamiért arra vágysz, hogy bántsalak… - kicsit ideges volt a hangja, de még mindig simogatta a pocim. – Ma csak bókolni akartam a kis formás popsid miatt, de te behisztiztél. A nyakamat rá, ha Harry vagy esetleg Zayn, a másik nagy szerelmed mondta volna, tuti belepirulsz a zoknidba és baszol egyet velük… esetleg mindkettővel…”

Hangosan víz-hangzott a fejemben Louis monológja. Egyre erősebben ütöttem. Aztán a múltkori este Harryvel. Megjátsszuk magunkat. Nagyon elvoltam akkor merengve, én idióta. Mind az 5 kihasznált, és sajnáltam Őket. A gondolattól megint erősebb fokozatra kapcsoltam. És ott volt ez a mai eset. A vörös csaj. Bombázó, karcsú, vadóc, menő, tetkós, piercinges, laza és egyszerűen csodálatos. Zayn megpuszilta. Harry csókolgatta. Hol vagyok én hozzá képest? Egy utolsó, mérges ütés és a zsák hangosan csapódott a földön. Lerogytam utána én is. Szemeimben a könnyek majdnem utat törtek. Egy dolog akadályozta meg. Karen. 

-Istenem! Minden rendben Azz? Nem ütötted meg magad? – rántott fel Zayn.

-Jaj, szegény. Menny. Zuhanyozz le! – invitált a fürdő felé Karen. Kimentem és az ajtónál megálltam. – Hiányoztál, Malik. Rég csókoltál meg. Ki a kis barátnőd? Azt hiszed, átverheted Őt is? – bepillantottam és megláttam, ahogy megcsókolja Karen Zaynt. Összerándult a gyomrom. 

Az ajtóhoz mentem. Magamra kaptam a kabátom és kifutottam. Hallottam a hangos csapódát. Nem bírtam tovább. Zokogva futottam és futottam, amíg a lábam bírta. Sötét parkba érkeztem. Autók fényszórója világította csak meg néhol-néhol az utcát. Hangos nevetések és beszélgetések hallatszottak innen-onnan.

Leültem egy padra és keserves zokogásba törtem ki. Valaki felrántott. Rémültem ütöttem meg az alakot és megint futni kezdtem. Nem lehet, hogy megint elrabolnak. Most az egyszer megszökök, és nem megyek vissza. 

-Azealia Christen Forn! Azonnal állj meg! – Louis. Megtorpantam és lassan megfordultam. – Végre! Tudtam, hogy nem engedhetlek el vele kettesben. Éreztem, hogy ez lesz. Mit csináltál vele? Megverted, vagy csak simán kiszöktél? – ragadott karon és vonszolni kezdett maga után. – Nem játszhatod ezt! Csak velem játszadozz! Nekünk együtt kell játszanunk!  Ez így van rendjén… Hidd el, megint segíteni fogok… - maga elé fordított és durván megcsókolt. Nem csókoltam vissza, utálom, ha durva velem.

-Nem szöktem meg! Ő mászott bele Karen szájába… - suttogtam magam elé. Louis végignézett rajtam. – Nem vagyok féltékeny… csak, rosszul esett. Nem akarok visszamenni! Nem akarom, hogy megint bánts!

-Nem foglak bántani! Értsd meg, hogy játszanunk kell! Nem hagyhatom, hogy itt hagyj! Szükségem van rád… - nézett a szemembe. 

Az autójához mentünk és némán beültünk. Az autóút halkan telt, csak a rádió szólt. Nem tudtam volna mit mondani. Játszanunk kell, csak még nem tudom mit. 

Sziasztok Csajszik! 

Aaa, el se hiszem, hogy repül az idő, de lassan már vége is a tanévnek. Egy kérdéssel fordulnék hozzátok, mely leginkább a nyári szünetre lenne érvényes. So, mit szólnátok hozzá, ha a szünet alatt heti 3-4 új részt raknék fel? Lenne rá érdeklődés? Várom a válaszokat kommentben 

 I love all Cukorfalat xx <3