Két kezem közt tarthattam. 9 hosszú hónapig vártam ezt a napot, és elérkezett. Ahogy mellém állt, és közel húzott magához, rá, majd a kicsimre pillantottam.

,,Ő az apjára hasonlít"

,,Ő inkább az anyjára"



2015. 06. 19.

36. rész Teljesen új nő





A szállodaszobába belépve, visítva dőltem be a hatalmas franciaágyamba. Mármint, a közös ágyunkba. Harry behordta a bőröndjeimet. Sok-sok szúrós pillantást küldött felém. Nevetve figyeltem, és hallgattam ahogy duzzog. 

-Öltözzetek! Fél óra, és jön értetek a kisbusz!  - az ajtón utolsónak Mark jött be. Szétosztotta a feladatokat, de egyszerűen nem lehetett volna komolyan venni. A hangjában könnyed játékosság, és hatalmas mosoly elvonzotta az ember figyelmét. – Azealia! Tudnánk beszélni? – mindenki egyenként nézett rám, illetve Markra. Pír szökött az arcomra. Lassan, megfontolt lépésekkel követtem Őt ki, a lakosztályból. – Szeretnénk, hogy te is gyere. Azt még nem döntöttük el, kinek a barátnőjét fogod játszani, de időben értesítelek. Ha kérhetném, akkor most menny át Louhoz, és Millához. Ők mindenben segíteni fognak. Érezd jól magad! – szorosan megölelgetett. Máris visszatért a jó kedvem.
Bent feszült csend fogadott. Az 5 ördögöm a kanapén ülve várt rám. Elmondtam, hogy csak mennem kell fodrászhoz, meg stylisthoz. Könnyed sóhaj hagyta el Őket. Kuncogva rohamoztam meg a bőröndöm. Kivettem 3 ruhát, és többféle kiegészítőt.
Niall kísért el Louhoz. Már ismertük egymást, így nem jöttem tőle zavarba. Nialler természetesen maradt velem, nehogy „elszökjek”. Ő Luxxal játszott. A tükörből figyeltem Őket. Kergetőztek, bújócskáztak, és a Manó olvasott neki. Megmelengette a szívem a látvány. Jó apa lesz.
A sminkem és a hajam nagyon hamar kész lett. Ám, a tükörből valami csoda folytán egy teljesen új nő köszöntött. A hajam rövid lett. Jó, nem olyan rövid, csak már nem a fenekemig ér, hanem a mellemig. Lágy hullámokban omlott vállaimra. Sminkem inkább natúr volt. Alig lehetett látni, mégis sokkal jobban néztem tőle ki.
Következő utam Millához vitt. Amíg én öltözködtem a fiúknak már a haja készült. Milla egy igazi Istennő. Olivás bőrtónus, hosszú fekete haj, hatalmas barna szem. Lágy smink díszítette arcát. A haja kivasalva, félig feltűzve keretezte fejét. Rövidnadrágot, és divatos crop toppot viselt. A londoni divathéten irigyelnék Őt a modellek. Én is irigylem. Fantasztikusan szép lány.
A második szett mellett döntöttünk. Modern, és klasszikus. Elegáns fehér ruhácska, farmer mellénnyel és topánkával. Megpördültem párszor a tükör előtt. Igazán tetszett a végeredmény. Rockos, dívás. El se hinné rólam egy vadidegen, hogy milyen életem van. A tükörből egy fiatal, bulizós, baráti lány köszöntött. Más volt. És ez tetszett.
A kanapén ülve néztem a Hófehérkét Lux társaságában. Már Ő is kész volt. A ruhánk nagyon hasonlított, csak az övé pink színben pompázott. Imádni való. A mosolya még őszinte, és aranyos. El se lehetett volna rántani a tv elől. Elkerekedett szemekkel nézte a mesét. Táncolt, és énekelt. Nevetve figyeltem a szöszit.
A fiúk sorba érkeztek. Zakó, ing, fekete csőfarmer, tökéletes külső. Megszédítetté egy pillanatra a fantáziám. Lux azonnal Zayn nyakába ugrott. Érdekes, hogy mennyire megváltoznak Luxy közelében. Például Harry gügyögött, játszotta az igazi, édes kisfiút. És igazinak tűnt. A játékosság, és a gyerekesség ott ragyogott tökéletes zöld íriszében. Lélegzetelállító volt, hogy mennyire más.
Felpakolva indultunk le a kocsihoz. Csak Liam, Lux és én. Ijedten álltam a tapasztalt 3-5 éves kislány mellett. Még Ő se izgult, én meg sírni tudtam volna. Liam szemei mellett megjelentek a nevetőráncok. Az ajkait azonban harapdálta. Meglöktem a vállammal. Átkarolt, és szorosan megölelt. Helyre is billent az egyensúlyom. És természetesen a pici lánynak is kellet egy Payne féle maciölelés, szóval már hárman ölelkeztünk a hotel előtt. A fényképezőgép kattant, mi pedig Liammel elszörnyedve néztünk egymásra.
Tömeg vett minek körül. Semmi napszemüveg, sapka, vagy esetleg sál. Lux Liamre nézett. Felkaptam az ölembe, nehogy valami baja essék. Másodpecek alatt több ezer vaku villant fel. A pletykaéhes újságírók ordibálták be a kérdéseiket, és rólam faggatóztak. Mosolyogtam. Mindenkinek és mindenhova. Nem mondhattunk semmit. De ahogy egyre csak nőtt köröttünk az embermennyiség, kezdtem bepánikolni.
Liam átölelte a csípőm és a kisbusz felé kezdett sétálni. Rémülten követtem. Lux folyamatosan a kezemet markolászta. Leey lazán, integetve vonult végig a hatalmas rakáson. Beülve a kocsiba megkönnyebbült sóhaj hagyott el. Beletúrtam a hajamba és ittam egy kevéske vizet.
Ahhoz képest, hogy ez csak „kisbusz”, elég nagy. Akárcsak egy limo, mégis méretes. Volt minden, a mini hűtőtől a kanapéig. Amit csak ellehet képzelni. Látszik, hogy a világ egyik legnagyobb fiúbandája. 

-Minden rendben? – Liam aggódva ült le mellém, miközben Lux csokit(?) kezdett el enni. – A babának ugye nem eset baja? – közel hajolt a fülemhez, és suttogva kérdezett.
-Nincs baj! Jól vagyunk… - nyomtam egy puszit az arcára. Valamiért úgy éreztem magam, mint a friss házasok, az első babával. Ő aggódik, én megnyugtatom. A kezébe veszi az enyémet, s az elveszik az Ő hatalmas tenyerében. Ez így volt megírva. Egy szerelmes pillanat, amit 6 ember zavar meg a legnagyobb robajjal. 

A paparazzik tömkelege gyűlt a kocsi köré. Mark alig tudta becsukni az ajtót. Lux azonnal Lout támadta le. Édesen mesélt az anyukájának az előbb történtekről. Harry foglalt mellettem helyet. Hát nem meglepő? Kezét fedetlen térdemre tette, s alig láthatóan kezdte egyre feljebb és feljebb tolni tenyerét. Zavarba hozott. Az arcom másodperctöredéke alatt változott át az egészségesből paradicsomra.
Az út számomra hosszú volt, pedig nem lehetett több 10-15 percnél. Harry érintése, Zayn tekintete, minden túlságosan zavarba ejtő volt. Lou is szemfülesen figyelt. Érdekes helyzet volt. Az égető, mardosó bűntudat marcangolt. Szerettem volna Louval beszélgetni. Ő már anyuka. Én csak leszek. Semmi tapasztalatom, neki viszont már van. És nem tehetek semmit.
A kocsi megállt. Mark kinyitotta az ajtót, és kisegített belőle. Megigazítottam a ruhámat és felkaptam Luxt. A szőke kislány nevetve ugrándozott karjaim közt. Élmény volt ránézni. Sugárzott róla a gyermeki szeretet. És ahogy a fiúkat csodálta… Megmelengette a szívem. Még gyerek. Nem érthet semmit. Nem tudja, mi milyen, de Őket ismeri. Nem teljesen, de részlegesen biztos.
A hátsó bejáraton mentünk be, hogy elkerüljünk minden feltűnést. Megrohamoztak minket a kedves recepciósok és a backstage szobákba küldtek minket. Niall a büfébe ment. Egyértelmű. Zayn és Louis cigizni óhajtottak, ezért Ők visszamentek a hátsó bejárathoz. Harry megragadta a karom és a saját szobájába rángatott be. Nem akartam sikítani, mert az büntetést eredményezett volna. Tűrtem a bánásmódot.
A szoba kicsi volt. Csak egy kanapé, asztalka és néhány ruhadarab. Lelökött a szófára. Ideges volt, csak nem tudom miért. Nem szóltam egy szót se egész út alatt. Louval se trécseltem. Szépen csendben ültem. Nem akartam még ezzel is ártani neki. A gyomrom megint liftezni kezdett. Ha bántani fog… 

-Halálra aggódtam magam! – fölém tornyosult. – Jól vagy? – egyik kezét végigsimította arcomon. Lehunytam szemeimet. Már a puszta érintése elvarázsolt.
-Igen. Minden rendben. De Harry… - tekintetét az enyémbe fúrta. Azok a gyönyörű zöld íriszek. -, kérlek, hagyj egy kis teret nekem is. Most nézd meg, mit csináltál a kezemmel. Én… - és elcsitított. Mézédes ajkai az enyémre tapadtak. Falta lágy ajkam. És én elveszítettem a fejem. 

Zilálva vált el tőlem. Itt és most akartam. De ez rossz. Dehogy akartam. Vagyis nem tudom. Vágytam rá, de nem szabadott volna. Ő egy gonosz állat. De kellett nekem. Hogy áttud verni. Nem hagyhatom magam.
Felálltam és félrelöktem magamtól. Szemei mellett nevetőráncok bujdostak, de próbált meglepett lenni. Megráztam a fejem és kimentem. Liam futott felém, mint egy őrült. Haját hátratúrta. Menő és laza. Úgy nézett rám, mintha embert ölt volna, és csak én tudnék neki segíteni, elásni. 

-Leey, mi történt? – fujtatta a levegőt. Fogalmam nincs, honnan futhatott idáig.
-I-t-t van-nak a kur-va fo-tó-sok! El-kell buj-tat-nunk… - elkerekedett szemmel néztem rá. Alig jutott el az agyamig, amit imént mondott. – Téged akarnak. Zayn és Niall most interjúzik. Nem tudom mi lesz, de elkell mennünk. Gyere! – megragadta a karom, és visszalökött Harryhez. – Itt vannak!
-Kik? – Harry ugyan olyan értetlen fejet vágott, mint én. Soha de soha nem is álmodtam volna róla, hogy egyszer majd a paparazzi tömeg engem akarna „elkapni”. Ilyen kiszámíthatatlan az élet.
-Az össze újság, zenecsatorna, média szörny. Mindenki Azzt akarja. És legfőképp megtudni, ki Ő. Mi a faszt csináljunk? 
-Itt marad. Ebben a szobában. Lout beküldöm érte, és Ő segít majd kihozni. Mennyünk ki, és tüntessük el a köcsögöket. – Liam bólintott. Harry igazi vezető. De szédítő. – Azz, te pedig megvárod, hogy Lou vagy Milla érted jöjjön. Addig innen ne merj kimenni, mert megbaszlak. – félve bólintottam. Eszem ágába se volt elhagyni a szobát, és beleborulni a sztori éhes dögkeselyűk karjaiba, a kisbabámmal a hasamba. 

A 2 ördög elhagyta a helységet. Én ott ültem tök szerencsétlenül a kanapén és csak bámultam. Ki tudja meddig kell itt ülnöm? Elhasaltam a gyönyörű ruhámban a szófán és a fehér plafont kezdtem el fürkészni. Mi lesz, ha megszülöm a kicsit? Nem lesz nyugtunk. Most sincs. Mi fog történni, ha megtudják, ki vagyok?
Az ajtón kettőt kopogtattak. Felálltam és halkan oda osontam. Lou arcán megjelent a teli mosoly. Besurrant és végigmért. Minden rendben volt, csak a hajamra igazított rá. Adott egy napszemüveget és egy laza, farmerből készült baseballsapkát. Hm, deszkás lány fehér ruhában.
Összekulcsolta az ujjainkat és elmondta a haditervet. Az Ő szobájukba megyünk. Ott van a fél stáb. Mark, Lux és többek között Milla. Végigmegyünk a hosszú folyosón. Integetünk a fotósoknak, de nem szólalnunk meg. Lekanyarodunk a baloldalon, bemegyünk a mosdóba. Megvárjuk, még elfut a tömeg, és visszafutunk az ellenkező irányban lévő szobába.
A terv tökéletesen bevált. Minden ember kérdésekkel bombázott, de csak mosolyogtam és mentem Lou után. Párszor megszorította a kezem, hogy ne izguljak. De sikerült és épp bőrrel tértünk vissza az említett szobába. Először fagyott csend, majd üdvrivalgás. Levettem a szemüveget, és megbizonyosodtam róla, hogy nekem örülnek e ennyire, vagy nyert a Manchester a Chelsea ellen.
De nem, fociról szó sem volt. Nekem szólt a taps. Mindenki megölelgetett és boldogan mutatkozott be. Most már tudom ki a hivatalos fotós, koreográfus, menedzser. Lux mellé ültem a kanapén. A tv-t bámulta. Tapsikolt, mikor meglátta magát. A szálloda előtti incidenst taglalta egy talk show. Elfintorodtam. Rossznak állított be a műsor. 

„Nem lehet tudni, ki ez a lány, de biztos, hogy piszkos kis dög. Az elmúlt héten elég sokat mutatkozott a fiúkkal. Nem hinnénk, hogy csak egy egyszerű ismerős, mivel Harry Stylessel a banda legfiatalabb tagjával elég intim pillanatban kapták le. Illetve Zayn Malikkal is elcsattant egy igazán szemérmetlen csók. A reptéren is Niall Horannal kézen fogva andalgott. Ma a hotel előtt Liam Paynere volt rácuppanva, illetve Baby Luxra, a srácok fodrászának a lányára. Lehet, hogy egy új kapcsolat kezdete, vagy csak egy idegesítő senki, aki a hírnévre hajt? A reklám után kiderül!” 

A könnyek lassan folytak végig arcomon. Idegesítő senki. Ez volnék én. Aki csak a hírnévre hajt. Hát persze, minden álmom, hogy 5 kretén mellett váljak híressé. Betelt a pohár. Most legszívesebben leordítanám az összes faszfej fejét. Hogy mondhattak ilyet rám? Ártottam nekik, vagy zavarom Őket? Miért bántanak? Hisz, én csak egy egyszerű lány vagyok, aki rossz helyen volt rosszkor. 

-Ahj, Szívem, ne sírj már! Ezek a bunkók azt se tudják, mit beszélnek. Ne is törődj velük. Mi tudjuk, hogy nem egy senki vagy, akinek csak a hírnév kell! – Lou szorosan ölelt magához. Remekül esett. De tényleg.
-Azzy ne sírj! – Lux a hátamra ugorva kezdett el ölelgetni. El is múlt a rosszkedvem. 

Kikapcsoltuk a tv-t és inkább beszélgettünk. Lux kapott egy színezőt, szóval Ő is elvolt. Szuperül éreztem magam Lou és Milla társaságában. Gyorsan teltek az órák. A meghitt beszélgetésünket egy barna hajú srác zavarta meg. Olyan ismerős volt.
Az agyamba tűzként lobbant fel az emlék. Az nem lehet… nem… vagy mégis?

Sziasztok Cukorfalatok! 
Ne haragudjatok, de mára hoztam meg az új részt. :( Tényleg bocsi érte, csak holnap lesz a ballagásom, és nem leszek egész nap itthon. Mindenkinek kívánok csudi jó hétvégét! Remélem tetszeni fog! Várom a véleményeket! 
I love all Cukorfalat 

9 megjegyzés:

  1. eljött az idő, hogy kommenteljek?
    Komolyan azt hiszed jó ez a blog, mert folyamatosan olyan kommenteket kapsz, hogy ilyen meg olyan jó? Hát nagy tévedésben élsz, ez a blog közel sem jó. Hihetetlenül szánalmas és gusztustalan.
    Beszéltünk már, el is mesélted, hogy mi ihletett, de ez már mindennek a legalja. Oké, írj ilyeneket de NE TEDD NYILVÁNOSSÁ!!!!
    Magadat járatod csak le, hogy 14 éves fejjel ilyeneket írsz. Szart sem tudsz a szexről, hisz nem is csináltad még (remélem, hogy így van és ez a normális). Foglalkozhatsz vele, hisz természetes, hogy érdekel, de akkor se egy ilyen bloggal tedd.
    Azt hiszed jó a történet? Egy cseppet sem, nem szól ez semmiről, csak arról, hogyan basszák meg öten a csajt. Meg arról, hogyan szenved a csaj. Nincs ennek semmi értelme, nincs benne izgalom és kíváncsiság. Csak kínzod az olvasókat. Nagyon gyorsan kezdj ezzel valamit, mert ez így szörnyű. A kommenteket bizonyára a 13 éves korosztály írja, na azokra ne hallgass. Egy ilyen történetet nem lehet élvezni, ez élvezhetetlen már. Oké, az elején még elment, hogy erről szólt, de 36 részen át húzod a rétest, semmi sem történt még benne, semmi változás nem volt még a történetben. Csak vegetál mindenki. Töröld ezt kurva gyorsan, mert szánalmas és gusztustalan és írjad tovább magadnak. Vagy kezdj vele kurva gyorsan valamit, legyen egy kis változás a történetben, izgalom. De a legjobb, ha törlöd az egészet és belekezdesz egy normális történetbe, mindenkinek jobb lesz, neked is.
    Ja és bocs, ha megbántottalak, de fő az őszinteség és ezerszer többet ér a kommentem, mint itt a többségnek akik csak ennyit írnak "nagyon jó lett, hamar hozd a kövit" Ennek mi értelme van? Mert elmondom, hogy semmi, ennél még az is jobb, ha valaki nem ír kommentet.

    VálaszTörlés
  2. Nekem tettszett attól függetlenül hogy valakinek savanyú a szőlő. Várom a kovit. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem savanyú a szőlő, csak az igazságot írtam le. Tudod kinek kéne ilyen mocskos és gusztustalan blog. Erre nem lennék büszke...

      Törlés
    2. Ha valami nem tetszik akkor nem kell elolvasni.. tovabb lehet menni.. szoval ezt kikene probalni.. ;)

      Törlés
    3. én csak tanácsot adtam neki te ostoba, jobb ha nem ütöd bele az orrodat.

      Törlés
    4. Az egy dolog, hogy a nővérem életét fikázod és egyben leszidsz, mert írom a blogot... Ezzel semmj baj, rengetegen megaláztak már miatta (mondjuk azt nem hittem volna, hogy Andrea Ranocchia a híres atléta is olvasni fogja a blogom..). De légyszíves szállj le a Cukorfalatokról! Nem ártott neked szerintem senki, ezért szépen kérlek, ne illesd őket trágár kifejezésekkel.... aki itt ostoba az te vagy én, nem a Cukorfalatok.
      Ha a történet nem tetszik, kérlek egyszerűen csak nyomj rá az xre és hagyd el az oldalt! Nem hiányzik neked se és senkinek se egy kellemetlen helyzet.
      Megértésedet köszönöm.... de legközelebb örülnék, ha nem egy sportoló személyében véleményeznél!
      I love heaters <3

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Amúgy meg ha annyira nem tetszett nem kellett volna vegigolvasni, de te vegigolvastad, ezzel is elarulva magad hogy csak irigy vagy :)) nagyon szánalmas

    VálaszTörlés
  5. Ne foglalkozz az utalokkal nem szabad magadra venni engem is sokat bantottak és nagyon rosszul esett most kezdtem egy új blogot és azóta hála istennek csak pozitív visszajelzeseket kaptam

    VálaszTörlés