A szállodaszobába belépve,
visítva dőltem be a hatalmas franciaágyamba. Mármint, a közös ágyunkba. Harry
behordta a bőröndjeimet. Sok-sok szúrós pillantást küldött felém. Nevetve
figyeltem, és hallgattam ahogy duzzog.
-Öltözzetek! Fél óra, és jön
értetek a kisbusz! - az ajtón utolsónak
Mark jött be. Szétosztotta a feladatokat, de egyszerűen nem lehetett volna
komolyan venni. A hangjában könnyed játékosság, és hatalmas mosoly elvonzotta
az ember figyelmét. – Azealia! Tudnánk beszélni? – mindenki egyenként nézett
rám, illetve Markra. Pír szökött az arcomra. Lassan, megfontolt lépésekkel
követtem Őt ki, a lakosztályból. – Szeretnénk, hogy te is gyere. Azt még nem
döntöttük el, kinek a barátnőjét fogod játszani, de időben értesítelek. Ha kérhetném,
akkor most menny át Louhoz, és Millához. Ők mindenben segíteni fognak. Érezd
jól magad! – szorosan megölelgetett. Máris visszatért a jó kedvem.
Bent feszült csend fogadott. Az 5
ördögöm a kanapén ülve várt rám. Elmondtam, hogy csak mennem kell fodrászhoz,
meg stylisthoz. Könnyed sóhaj hagyta el Őket. Kuncogva rohamoztam meg a
bőröndöm. Kivettem 3 ruhát, és többféle kiegészítőt.
Niall kísért el Louhoz. Már
ismertük egymást, így nem jöttem tőle zavarba. Nialler természetesen maradt
velem, nehogy „elszökjek”. Ő Luxxal játszott. A tükörből figyeltem Őket.
Kergetőztek, bújócskáztak, és a Manó olvasott neki. Megmelengette a szívem a
látvány. Jó apa lesz.
A sminkem és a hajam nagyon hamar
kész lett. Ám, a tükörből valami csoda folytán egy teljesen új nő köszöntött. A
hajam rövid lett. Jó, nem olyan rövid, csak már nem a fenekemig ér, hanem a
mellemig. Lágy hullámokban omlott vállaimra. Sminkem inkább natúr volt. Alig
lehetett látni, mégis sokkal jobban néztem tőle ki.
Következő utam Millához vitt.
Amíg én öltözködtem a fiúknak már a haja készült. Milla egy igazi Istennő.
Olivás bőrtónus, hosszú fekete haj, hatalmas barna szem. Lágy smink díszítette
arcát. A haja kivasalva, félig feltűzve keretezte fejét. Rövidnadrágot, és
divatos crop toppot viselt. A londoni divathéten irigyelnék Őt a modellek. Én
is irigylem. Fantasztikusan szép lány.
A második szett mellett
döntöttünk. Modern, és klasszikus. Elegáns fehér ruhácska, farmer mellénnyel és
topánkával. Megpördültem párszor a tükör előtt. Igazán tetszett a végeredmény.
Rockos, dívás. El se hinné rólam egy vadidegen, hogy milyen életem van. A
tükörből egy fiatal, bulizós, baráti lány köszöntött. Más volt. És ez tetszett.
A kanapén ülve néztem a
Hófehérkét Lux társaságában. Már Ő is kész volt. A ruhánk nagyon hasonlított,
csak az övé pink színben pompázott. Imádni való. A mosolya még őszinte, és
aranyos. El se lehetett volna rántani a tv elől. Elkerekedett szemekkel nézte a
mesét. Táncolt, és énekelt. Nevetve figyeltem a szöszit.
A fiúk sorba érkeztek. Zakó, ing,
fekete csőfarmer, tökéletes külső. Megszédítetté egy pillanatra a fantáziám.
Lux azonnal Zayn nyakába ugrott. Érdekes, hogy mennyire megváltoznak Luxy
közelében. Például Harry gügyögött, játszotta az igazi, édes kisfiút. És
igazinak tűnt. A játékosság, és a gyerekesség ott ragyogott tökéletes zöld
íriszében. Lélegzetelállító volt, hogy mennyire más.
Felpakolva indultunk le a
kocsihoz. Csak Liam, Lux és én. Ijedten álltam a tapasztalt 3-5 éves kislány
mellett. Még Ő se izgult, én meg sírni tudtam volna. Liam szemei mellett
megjelentek a nevetőráncok. Az ajkait azonban harapdálta. Meglöktem a
vállammal. Átkarolt, és szorosan megölelt. Helyre is billent az egyensúlyom. És
természetesen a pici lánynak is kellet egy Payne féle maciölelés, szóval már
hárman ölelkeztünk a hotel előtt. A fényképezőgép kattant, mi pedig Liammel
elszörnyedve néztünk egymásra.
Tömeg vett minek körül. Semmi
napszemüveg, sapka, vagy esetleg sál. Lux Liamre nézett. Felkaptam az ölembe,
nehogy valami baja essék. Másodpecek alatt több ezer vaku villant fel. A
pletykaéhes újságírók ordibálták be a kérdéseiket, és rólam faggatóztak.
Mosolyogtam. Mindenkinek és mindenhova. Nem mondhattunk semmit. De ahogy egyre
csak nőtt köröttünk az embermennyiség, kezdtem bepánikolni.
Liam átölelte a csípőm és a
kisbusz felé kezdett sétálni. Rémülten követtem. Lux folyamatosan a kezemet
markolászta. Leey lazán, integetve vonult végig a hatalmas rakáson. Beülve a
kocsiba megkönnyebbült sóhaj hagyott el. Beletúrtam a hajamba és ittam egy
kevéske vizet.
Ahhoz képest, hogy ez csak
„kisbusz”, elég nagy. Akárcsak egy limo, mégis méretes. Volt minden, a mini
hűtőtől a kanapéig. Amit csak ellehet képzelni. Látszik, hogy a világ egyik
legnagyobb fiúbandája.
-Minden rendben? – Liam aggódva
ült le mellém, miközben Lux csokit(?) kezdett el enni. – A babának ugye nem
eset baja? – közel hajolt a fülemhez, és suttogva kérdezett.
-Nincs baj! Jól vagyunk… -
nyomtam egy puszit az arcára. Valamiért úgy éreztem magam, mint a friss
házasok, az első babával. Ő aggódik, én megnyugtatom. A kezébe veszi az
enyémet, s az elveszik az Ő hatalmas tenyerében. Ez így volt megírva. Egy
szerelmes pillanat, amit 6 ember zavar meg a legnagyobb robajjal.
A paparazzik tömkelege gyűlt a
kocsi köré. Mark alig tudta becsukni az ajtót. Lux azonnal Lout támadta le.
Édesen mesélt az anyukájának az előbb történtekről. Harry foglalt mellettem
helyet. Hát nem meglepő? Kezét fedetlen térdemre tette, s alig láthatóan kezdte
egyre feljebb és feljebb tolni tenyerét. Zavarba hozott. Az arcom másodperctöredéke
alatt változott át az egészségesből paradicsomra.
Az út számomra hosszú volt, pedig
nem lehetett több 10-15 percnél. Harry érintése, Zayn tekintete, minden
túlságosan zavarba ejtő volt. Lou is szemfülesen figyelt. Érdekes helyzet volt.
Az égető, mardosó bűntudat marcangolt. Szerettem volna Louval beszélgetni. Ő
már anyuka. Én csak leszek. Semmi tapasztalatom, neki viszont már van. És nem
tehetek semmit.
A kocsi megállt. Mark kinyitotta
az ajtót, és kisegített belőle. Megigazítottam a ruhámat és felkaptam Luxt. A
szőke kislány nevetve ugrándozott karjaim közt. Élmény volt ránézni. Sugárzott
róla a gyermeki szeretet. És ahogy a fiúkat csodálta… Megmelengette a szívem.
Még gyerek. Nem érthet semmit. Nem tudja, mi milyen, de Őket ismeri. Nem
teljesen, de részlegesen biztos.
A hátsó bejáraton mentünk be,
hogy elkerüljünk minden feltűnést. Megrohamoztak minket a kedves recepciósok és
a backstage szobákba küldtek minket. Niall a büfébe ment. Egyértelmű. Zayn és
Louis cigizni óhajtottak, ezért Ők visszamentek a hátsó bejárathoz. Harry
megragadta a karom és a saját szobájába rángatott be. Nem akartam sikítani,
mert az büntetést eredményezett volna. Tűrtem a bánásmódot.
A szoba kicsi volt. Csak egy
kanapé, asztalka és néhány ruhadarab. Lelökött a szófára. Ideges volt, csak nem
tudom miért. Nem szóltam egy szót se egész út alatt. Louval se trécseltem.
Szépen csendben ültem. Nem akartam még ezzel is ártani neki. A gyomrom megint
liftezni kezdett. Ha bántani fog…
-Halálra aggódtam magam! – fölém
tornyosult. – Jól vagy? – egyik kezét végigsimította arcomon. Lehunytam
szemeimet. Már a puszta érintése elvarázsolt.
-Igen. Minden rendben. De Harry…
- tekintetét az enyémbe fúrta. Azok a gyönyörű zöld íriszek. -, kérlek, hagyj
egy kis teret nekem is. Most nézd meg, mit csináltál a kezemmel. Én… - és
elcsitított. Mézédes ajkai az enyémre tapadtak. Falta lágy ajkam. És én
elveszítettem a fejem.
Zilálva vált el tőlem. Itt és
most akartam. De ez rossz. Dehogy akartam. Vagyis nem tudom. Vágytam rá, de nem
szabadott volna. Ő egy gonosz állat. De kellett nekem. Hogy áttud verni. Nem
hagyhatom magam.
Felálltam és félrelöktem
magamtól. Szemei mellett nevetőráncok bujdostak, de próbált meglepett lenni.
Megráztam a fejem és kimentem. Liam futott felém, mint egy őrült. Haját hátratúrta.
Menő és laza. Úgy nézett rám, mintha embert ölt volna, és csak én tudnék neki segíteni,
elásni.
-Leey, mi történt? – fujtatta a
levegőt. Fogalmam nincs, honnan futhatott idáig.
-I-t-t van-nak a kur-va
fo-tó-sok! El-kell buj-tat-nunk… - elkerekedett szemmel néztem rá. Alig jutott
el az agyamig, amit imént mondott. – Téged akarnak. Zayn és Niall most
interjúzik. Nem tudom mi lesz, de elkell mennünk. Gyere! – megragadta a karom,
és visszalökött Harryhez. – Itt vannak!
-Kik? – Harry ugyan olyan értetlen
fejet vágott, mint én. Soha de soha nem is álmodtam volna róla, hogy egyszer
majd a paparazzi tömeg engem akarna „elkapni”. Ilyen kiszámíthatatlan az élet.
-Az össze újság, zenecsatorna,
média szörny. Mindenki Azzt akarja. És legfőképp megtudni, ki Ő. Mi a faszt
csináljunk?
-Itt marad. Ebben a szobában.
Lout beküldöm érte, és Ő segít majd kihozni. Mennyünk ki, és tüntessük el a
köcsögöket. – Liam bólintott. Harry igazi vezető. De szédítő. – Azz, te pedig
megvárod, hogy Lou vagy Milla érted jöjjön. Addig innen ne merj kimenni, mert
megbaszlak. – félve bólintottam. Eszem ágába se volt elhagyni a szobát, és
beleborulni a sztori éhes dögkeselyűk karjaiba, a kisbabámmal a hasamba.
A 2 ördög elhagyta a helységet.
Én ott ültem tök szerencsétlenül a kanapén és csak bámultam. Ki tudja meddig
kell itt ülnöm? Elhasaltam a gyönyörű ruhámban a szófán és a fehér plafont
kezdtem el fürkészni. Mi lesz, ha megszülöm a kicsit? Nem lesz nyugtunk. Most
sincs. Mi fog történni, ha megtudják, ki vagyok?
Az ajtón kettőt kopogtattak.
Felálltam és halkan oda osontam. Lou arcán megjelent a teli mosoly. Besurrant
és végigmért. Minden rendben volt, csak a hajamra igazított rá. Adott egy
napszemüveget és egy laza, farmerből készült baseballsapkát. Hm, deszkás lány
fehér ruhában.
Összekulcsolta az ujjainkat és
elmondta a haditervet. Az Ő szobájukba megyünk. Ott van a fél stáb. Mark, Lux
és többek között Milla. Végigmegyünk a hosszú folyosón. Integetünk a
fotósoknak, de nem szólalnunk meg. Lekanyarodunk a baloldalon, bemegyünk a mosdóba.
Megvárjuk, még elfut a tömeg, és visszafutunk az ellenkező irányban lévő
szobába.
A terv tökéletesen bevált. Minden
ember kérdésekkel bombázott, de csak mosolyogtam és mentem Lou után. Párszor
megszorította a kezem, hogy ne izguljak. De sikerült és épp bőrrel tértünk
vissza az említett szobába. Először fagyott csend, majd üdvrivalgás. Levettem a
szemüveget, és megbizonyosodtam róla, hogy nekem örülnek e ennyire, vagy nyert
a Manchester a Chelsea ellen.
De nem, fociról szó sem volt.
Nekem szólt a taps. Mindenki megölelgetett és boldogan mutatkozott be. Most már
tudom ki a hivatalos fotós, koreográfus, menedzser. Lux mellé ültem a kanapén.
A tv-t bámulta. Tapsikolt, mikor meglátta magát. A szálloda előtti incidenst
taglalta egy talk show. Elfintorodtam. Rossznak állított be a műsor.
„Nem lehet tudni, ki ez a lány,
de biztos, hogy piszkos kis dög. Az elmúlt héten elég sokat mutatkozott a
fiúkkal. Nem hinnénk, hogy csak egy egyszerű ismerős, mivel Harry Stylessel a
banda legfiatalabb tagjával elég intim pillanatban kapták le. Illetve Zayn
Malikkal is elcsattant egy igazán szemérmetlen csók. A reptéren is Niall
Horannal kézen fogva andalgott. Ma a hotel előtt Liam Paynere volt rácuppanva,
illetve Baby Luxra, a srácok fodrászának a lányára. Lehet, hogy egy új
kapcsolat kezdete, vagy csak egy idegesítő senki, aki a hírnévre hajt? A reklám
után kiderül!”
A könnyek lassan folytak végig
arcomon. Idegesítő senki. Ez volnék én. Aki csak a hírnévre hajt. Hát persze,
minden álmom, hogy 5 kretén mellett váljak híressé. Betelt a pohár. Most
legszívesebben leordítanám az összes faszfej fejét. Hogy mondhattak ilyet rám?
Ártottam nekik, vagy zavarom Őket? Miért bántanak? Hisz, én csak egy egyszerű
lány vagyok, aki rossz helyen volt rosszkor.
-Ahj, Szívem, ne sírj már! Ezek a
bunkók azt se tudják, mit beszélnek. Ne is törődj velük. Mi tudjuk, hogy nem
egy senki vagy, akinek csak a hírnév kell! – Lou szorosan ölelt magához.
Remekül esett. De tényleg.
-Azzy ne sírj! – Lux a hátamra
ugorva kezdett el ölelgetni. El is múlt a rosszkedvem.
Kikapcsoltuk a tv-t és inkább
beszélgettünk. Lux kapott egy színezőt, szóval Ő is elvolt. Szuperül éreztem
magam Lou és Milla társaságában. Gyorsan teltek az órák. A meghitt
beszélgetésünket egy barna hajú srác zavarta meg. Olyan ismerős volt.
Az agyamba tűzként lobbant fel az
emlék. Az nem lehet… nem… vagy mégis?
Sziasztok Cukorfalatok!
Ne haragudjatok, de mára hoztam meg az új részt. :( Tényleg bocsi érte, csak holnap lesz a ballagásom, és nem leszek egész nap itthon. Mindenkinek kívánok csudi jó hétvégét! Remélem tetszeni fog! Várom a véleményeket!
I love all Cukorfalat
eljött az idő, hogy kommenteljek?
VálaszTörlésKomolyan azt hiszed jó ez a blog, mert folyamatosan olyan kommenteket kapsz, hogy ilyen meg olyan jó? Hát nagy tévedésben élsz, ez a blog közel sem jó. Hihetetlenül szánalmas és gusztustalan.
Beszéltünk már, el is mesélted, hogy mi ihletett, de ez már mindennek a legalja. Oké, írj ilyeneket de NE TEDD NYILVÁNOSSÁ!!!!
Magadat járatod csak le, hogy 14 éves fejjel ilyeneket írsz. Szart sem tudsz a szexről, hisz nem is csináltad még (remélem, hogy így van és ez a normális). Foglalkozhatsz vele, hisz természetes, hogy érdekel, de akkor se egy ilyen bloggal tedd.
Azt hiszed jó a történet? Egy cseppet sem, nem szól ez semmiről, csak arról, hogyan basszák meg öten a csajt. Meg arról, hogyan szenved a csaj. Nincs ennek semmi értelme, nincs benne izgalom és kíváncsiság. Csak kínzod az olvasókat. Nagyon gyorsan kezdj ezzel valamit, mert ez így szörnyű. A kommenteket bizonyára a 13 éves korosztály írja, na azokra ne hallgass. Egy ilyen történetet nem lehet élvezni, ez élvezhetetlen már. Oké, az elején még elment, hogy erről szólt, de 36 részen át húzod a rétest, semmi sem történt még benne, semmi változás nem volt még a történetben. Csak vegetál mindenki. Töröld ezt kurva gyorsan, mert szánalmas és gusztustalan és írjad tovább magadnak. Vagy kezdj vele kurva gyorsan valamit, legyen egy kis változás a történetben, izgalom. De a legjobb, ha törlöd az egészet és belekezdesz egy normális történetbe, mindenkinek jobb lesz, neked is.
Ja és bocs, ha megbántottalak, de fő az őszinteség és ezerszer többet ér a kommentem, mint itt a többségnek akik csak ennyit írnak "nagyon jó lett, hamar hozd a kövit" Ennek mi értelme van? Mert elmondom, hogy semmi, ennél még az is jobb, ha valaki nem ír kommentet.
Nekem tettszett attól függetlenül hogy valakinek savanyú a szőlő. Várom a kovit. ;)
VálaszTörlésnem savanyú a szőlő, csak az igazságot írtam le. Tudod kinek kéne ilyen mocskos és gusztustalan blog. Erre nem lennék büszke...
TörlésHa valami nem tetszik akkor nem kell elolvasni.. tovabb lehet menni.. szoval ezt kikene probalni.. ;)
Törlésén csak tanácsot adtam neki te ostoba, jobb ha nem ütöd bele az orrodat.
TörlésAz egy dolog, hogy a nővérem életét fikázod és egyben leszidsz, mert írom a blogot... Ezzel semmj baj, rengetegen megaláztak már miatta (mondjuk azt nem hittem volna, hogy Andrea Ranocchia a híres atléta is olvasni fogja a blogom..). De légyszíves szállj le a Cukorfalatokról! Nem ártott neked szerintem senki, ezért szépen kérlek, ne illesd őket trágár kifejezésekkel.... aki itt ostoba az te vagy én, nem a Cukorfalatok.
TörlésHa a történet nem tetszik, kérlek egyszerűen csak nyomj rá az xre és hagyd el az oldalt! Nem hiányzik neked se és senkinek se egy kellemetlen helyzet.
Megértésedet köszönöm.... de legközelebb örülnék, ha nem egy sportoló személyében véleményeznél!
I love heaters <3
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAmúgy meg ha annyira nem tetszett nem kellett volna vegigolvasni, de te vegigolvastad, ezzel is elarulva magad hogy csak irigy vagy :)) nagyon szánalmas
VálaszTörlésNe foglalkozz az utalokkal nem szabad magadra venni engem is sokat bantottak és nagyon rosszul esett most kezdtem egy új blogot és azóta hála istennek csak pozitív visszajelzeseket kaptam
VálaszTörlés