2. évad 3. rész Hiányzik

Ha egyszer valaki szerelmes, csak az a bizonyos személy jár az eszében. Bárhova pillant, bármit hallgat, bármit tesz, csak Ő rá tud gondolni. Ez a 3. hét, hogy távol vagyok Harrytől. Nem tudom, hogy normális vagyok-e, de szörnyen hiányzik. Persze, Zayn fantasztikus ember, és szeretek vele lenni… de nem ugyan az…

-Héj, mi újság? – ölelte át a derekamat Zayn, miközben a pocakomat kémleltem. – Mikor indulunk az orvoshoz?

-Fél óra múlva? – kérdeztem vissza, mivel már vagy 100x elmondtam neki, hogy elég ha délbe megyünk Mr. Gargleshez.

Enyhén bólintott. A tükörből csodáltam Őt. Miért nem tudok úgy érezni iránti, mint a Démon iránt? Hisz,  lehet, ténylegesen szeret. Mit számít más? Ő mellettem van. Elhozott ide. Vigyáz rám. Megóv mindentől. Mégis úgy érzem, valami itt nem stimmel. A média nem foglalkozik vele, hogy eltűnt, pedig ahogy figyeltem a koncerteket, több ezren látogattak el rájuk. És elég sok csaj viselt Mrs. Malik, Zayn Malik it’s my boyfrined, vagy hasonló, Zayn központú ruhadarabot.

Felöltöztem, és a papírjaimat keresgélve dúdoltam Harry altatódalát, amit Luxnak szokott énekelni. Az ajtóban vártam Zaynre. Mosolyogva kulcsolta össze az ujjainkat, és lépett ki velem az ajtón.

Kint a nap erősen sütött. A zöldellő fák lombjait finoman mozgatta a szél. A madarak halkan csicseregtek. A homokos partszakaszon sétálgatva a madarak hangját teljesen elnyomta a zöldes-kék víz imbolygása. A már hófehér homokba belefutott a víz. Kellemes meleg volt. Nem azt mondanám rá, hogy 30-35 fokos, de azért több volt, mint a 20. Néhány merészebb kisgyerek befutott a habok közé, de aranyosan kacarászva el is hagyták azt. Irigyeltem őket.

A rövid sétánk után a falu közepén találtam magamat. A házak ugyan olyanok. Fehér fal, kék tetővel. A dokimnak a rendelője egy hasonló építésű ház volt. Öntött vas kapu választotta el a pácienst a rendelőtől. Zayn finoman meglökte és a kaputelefonba tárcsázta a titkárság számát. Mogorva női hang szólalt meg. Elmagyaráztuk a jöttünk célját, és már mentünk is a földszinten található, 17. szobába.

A folyosó üres volt. Fehér márványlappal volt kirakva, egy kis kékeszölddel megfűszerezve. Az épület középső részén egy szökőkút állt. A folyosó szélén növények díszelegtek. Az ajtó előtt állva a gyomrom görcsbe ugrott. Nem tudtam, kire, vagy mire számíthatok. Zayn kezét erősen szorítottam. Egy lágy puszit hintett a fejem búbjára, és benyitott.

Amint megpillantottam az orvost, azonnal jókedvre derültem. A gyerekekkel elhitetik, hogy létezik a Mikulás, majd pár év múlva rájönnek, hogy talán a Miki csak egy kitaláció. De ha találkoznak Dr. Garglessel, biztosan visszatér a hitük a Télapóval kapcsolatban. Hogy miért is? Arcán a ráncok egymást keresztezték. Olyan, 50-60 éves lehet. Hatalmas, barna szemeit, szerteágazó ősz szemöldöke keretezi. Szakálla is hasonló, mint a szemöldöke, de még néhol-néhol megcsillannak a barna árnyalatai. A haja még barna, de színe már nem az igazi, megvan fakulva. Arcát a legkedvesebb, legbarátságosabb mosoly díszítette.

-Ifjúhölgy, fiatalember, üdvözlöm Önöket! Én Mr. Gargles vagyok! – kezét nyújtotta felénk. Zayn vállalta a bemutatkozást. Én csak mosolyogtam. Nem jutott semmi se az eszembe.

-Szép napot! Zayn Malik – fogott kezet a bácsival –, ő pedig Azealia Forn, a barátnőm. Most lesz 5 hónapos terhes.

-Kedvesem, megtudná mondani Amandának, hogy hány hete tart az áldott állapota? – finoman bólintottam és a székben ülő nőre pillantottam.

Már Ő se volt mai csirke, de jól tartotta magát. Haja festett platinaszőke. Hosszú, rózsaszín műkörmével pötyögtette a számítógépet, melybe az általunk és a doki által diktált adatokat jegyezte fel. Sminkje azonban kifogástalan volt. Bár a körmei rózsaszínben pompáztak, az ajkai vörösen égetek. Füstös szemsminkje Louiseval vetekedett. Fehér ruhát, és köpenyt viselt. Ujján azonban jegygyűrűt nem véltem felfedezni, ellentétben Mr. Garglessel. 

Elmondtam a szokásos dolgokat. 16 hete vagyok terhes. Rengeteget hányok/hánytam. Sokszor vágyok különböző ételekre. És a többi, és a többi. Ezeket a dolgokat szinte mindig elkellett mondanom.

-Kérem, aranyoskám, foglaljon helyet ezen az ágyon. Most egy gélt fogok kenni a hasára, és ultrahang segítségével megtekintjük a magzatot. Ha szeretnék, akár 3Ds videót, esetleg képet is készíthetünk a kicsiről. – a kép mellett döntöttünk. Ezek után megvizsgálom a melleit is. – enyhén bólintottam, majd elfoglaltam az ágyon a helyem.

A gél hidegségétől a hátam borsódzni kezdett. Zayn ült mellettem. Fogta a kezem. Láttam rajta, hogy izgul. Még sose jött velem a nőgyógyászhoz. Ilyenkor csak Harry jött velem, és általában Ő is hasonlóan viselkedett. A monitorra pillantottam, majd a dokira. Ő mondta a szavakat, de én nem tudtam felfogni Őket. Minden elsötétült körülöttem. Csak a monitor és Zayn arca volt a biztos pont. Szédülni kezdtem. Nem tudtam, mit csináljak. A szavai visszhangzottak a fejemben… ,,kisasszony, ikrek!”.

Láttam az én gyönyörű kicsikéimet. Pici ujjacskáik kialakulóban voltak, de már fejecskéjük kivehető volt. Azt egyenlőre még nem tudhatjuk, fiúk vagy lányok, esetlege mind kettő, de az a boldogság, ami akkor elöntött, jobb volt mindennél. A képpel a kezemben könnyezve pillantottam Zaynre. Az  arca is elvolt torzulva. A macsósság nem hagyja őt sírni. Amint megszabadultam a krémtől azonnal a barna szemű fiú nyakába borulva sírtam. Erősen szorított magához. Eddigi életemben most voltam a legboldogabb.

A szokásos rutinvizsgálat és gyógyszerfelírás után távoztunk a dokitól. 4 hét múlva úgy is találkozunk vele. Vidám voltam, és felpörögtem. Minden rendben! Az életem kezd egyenesbe állni.

-Zayn… 2… dupla felelősség, dupla cuccok…

-Dupla öröm! – a szemembe nézett, majd megcsókolt. Forró, szerelmes csók volt ez. Ilyet csak és kizárólag tőle szoktam kapni. Egyszerűen imádom.

A házhoz visszatérve ugrándozva dobtam le magamról a cipőm és a felesleges ruhám. A szobánkba a tv mellé helyeztem el a képet a gyermekeinkről. Hátrább akartam lépni, de félmeztelen hátam egy meztelen hátnak ütközött. Lágy puszik hintették be nyakam. Lehunytam a szemem, és oldalra döntöttem a fejem.

-Táncoljunk egyet. – Zayn dörmögős hangon szólt hozzám. Megfordított karjai közt és kezét csípőmre helyezte. Ringatózva táncoltuk be a szobánkat. Önfeledt boldogság… erre van szükségem! Rá van szükségem! 

Sziasztok! 

Hát, nem is tudom mit mondjak. Igyekszem megbonyolítani a sztorit, és kicsit ködösíteni az apával kapcsolatban, de idővel majd kialakul. Nagyon izgultam, hogy milyen reakciót vállt ki belőletek az ikrek. Kíváncsian várom a véleményeket! És köszönöm a díjat! Fantasztikus ez az egész, amit nektek köszönhetek! Köszönöm a több mint 70 000 oldalmegtekintést, és a 48 feliratkozót! Pénteken új rész érkezése várható! 

All the love <3