50. rész Remélem

Fáradsággal teli szemem azonnal könnyekkel telt meg. Álltam a repülőtéren és vártam. Harry, Liam, Louis és Zayn szorosan a nyomomban várakozott. Nem érdekelt más, csak Ő. A hiány, ami a szívembe volt, az a mosolyától vált teljessé.

Egy hét telt el, mióta nem láttam tökéletes kék íriszét ragyogni. Egy hete azzal a tudattal élek, hogy egy drogos is mellettem van. Egy hete nincs bennem bizalom, se étvágy. Minden nap minimum 3x hányok, és sehogy sem könnyebb. Nem eszek, nem alszok… csak várok.

A csomagok hatalmas robajjal csattantak a földön. Könnyes szemem felemeltem, és azonnal a hatalmas kék íriszben gyönyörködhettem. Csak állt és várt. Alig volt köztünk 3 méter távolság, én mégis egy kilométernek éreztem. Megiramodtam felé. Nyakába ugorva öleltem magamhoz. Orromat betöltötte édes illata. Mindig megszédített ez a különleges illat. Mintha a cukorkákhoz egy kevéske férfi parfümöt öntöttünk volna. A lelkem megtelítődött szeretettel.

-Azz, gyönyörű vagy! – suttogta fülembe, melynek következtében a héten először elmosolyodtam. Azonban mint mindennek, ennek a varázslatos percnek is véget kellett érnie. Indulhattunk haza.

A kocsiban Niall végig csak sztorizgatott. Elmélyültem néztem végig minden porcikáján. Tejföl szőke tincsei rendezetlenül, mégis tökéletesen beállítva mozogtak nevetése közben. Arca markáns vonalai kirajzolódtak a napfény hatására, mely úgy világította meg hófehér bőrét, minta csak angyal lenne. Kék szemeit hosszú pillái keretezték. Csodálatos volt.

Nekem Ő nem a szerelmet jelentette, több volt annál. Ő a lelki társam volt. A titkolt ikrem. A békességem. A vágy. A rosszaság és a jó egyben. Ő jelentette nekem a mosolyt. De volt valaki, aki ennél többet nyújtott nála…

*

A szobámban ültünk Harryvel. Nem hagyta, hogy egyedül legyek. A drog ügy óta nem aludtam rendesen. Minden este felébredtem a saját izzadságomban fekve, zokogva. Sokszor sikítoztam is emiatt, melynek következményeként az egész ház felébredt. Harry miután rájött, hogy valami nincs rendben, mint a kiskutya, úgy követett, és leste minden mozdulatom, kívánságom. Meglepett, hogy így vigyázott rám.

-Most, hogy hazajött Niall, remélem enni fogsz… - jegyezte meg ezt az apró tényt, miközben csomagoltam a ruháimat a hamarosan kezdődő turnéjukra.

Bevallom, Harry gyöngédségének következtében gyengébb szálak kezdtek hozzá fűzni. Az érintésétől mindig rázott a hideg. Sokkal nyugodtabb voltam a közelében, ellentétben Louissal. Bármikor úgy adódott a héten, hogy Louis közelében kell lennem, a félelem megnőtt bennem és gátat képzett a bizalom és a szeretet közt.

-Megmondod végre, mitől vagy ilyen… - felé fordultam, hogy szembe kerülhessek vele. -, elveszett?

-Nem. – feleltem, és visszafordultam a szekrényem tartalmához.

-Azz, egész héten tűrtem a szótlanságod és az étkezési zavarod… de könyörgöm! Látom rajtad, hogy másodperceken múlik, hogy egy újabb hiszti rohamba törj ki! Hallom, amikor este zokogsz, és a szívem szakad meg tőle! Kérlek! – bezárta a köztünk lévő tért és kezét a hasamra vezette. – Oszd meg velem a titkod! Nem foglak bántani érte… csak neked és a gyereknek akarok jót!

Csak álltam a tükör előtt és a napról napra egyre nagyobbá alakuló pocakomat simogattam. Ő gyengéden átölelt, és a fülembe súgta, hogy szeret... Kár, hogy csak átver és hazudok, mert én is szeretem. Csak nem merem elmondani neki… nem merem a tudtára adni, milyen fontos is nekem. Hisz, ő tett ezzé, aki vagyok. És nem adhatom tudtára azt a tényt, mely már itt tartózkodásom kezdetétől mélységesen a szívem legnagyobb súlyát teszi ki… SZERETLEK! 

Sziasztok! 

Hát, el se hiszem, de egy kórházból raktam fel az utolsó részt... ebből az évadból. Remélem tetszeni fog ez az utolsó rész is! Nagyon szépen köszönöm a támogatást, a biztatást és a kedves szavakat! El se hiszitek, mennyit jelent egy-egy ,,jó volt" vagy ,,tetszett" komment. A második évad hétfőn kezdődik. Akkor már minden bizonnyal otthon leszek... hál'Istennek! Várom a véleményeket kommentbe! Szerintetek ki lesz a gyerek apja? 

All the love